Ez nem egy receptleírásos bejegyzés, vagy legalábbis nem az a nagyon kifejtős típus.
Ez valami, ami felidéz sok-sok gyerekkori vacsorát, amit úgy szerettem. :)
Nem kell más, csak pár kicsi krumpli, amit megmosunk, és úgy, ahogy van beteszünk a (kb 180°-os) sütő aljába. Minden nélkül, ahogy van! És aztán szépen várunk.
Néha megfordíthatjuk, de egyszer is elég, elég soká sül, idő, míg megpuhul, villával tudjuk ellenőrizni.
Aztán ha kész, jó melegen kettévágjuk, meghámozzuk, kenünk rá sok-sok vajat, és nyami!
Olyan régen ettem, eszembe jutott, és gyorsan megkérdeztem anyukámat, hogyan is csinálta ezt a finomságot. Olyan jó volt újra érezni azt az ízt! :)
Pár virslit bevagdostam és pici olajon megsütöttem mellé, így szuper vacsoránk volt! :)


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése